Külső hatások az étkezésünkben
Tudjuk, hogy a táplálkozásunk csakis rajtunk, a saját döntéseinken múlik. Vagy mégsem? Hiszen elmondhatjuk, hogy a többségünk jól ismeri a "helyes táplálkozás alapjait" - például, hogy együnk minél több zöldséget, gyümölcsöt, kevesebb cukrosat stb. - mégis sokan küzdünk súlyfelesleggel, betegségekkel... Néha biológiai, néha érzelmi oka van a túlevésnek, de hatnak ránk a KÖRNYEZETI hatások is!

1. Különleges napok, alkalmak:
a legnehezebb akkor tartanunk a diétánkat, amikor valami rendhagyó helyszínen vagyunk, kiszakadunk a hétköznapokból. Például nyaralás vagy a tli ünnepkör, vendégeskedés alkalmával. Egy egzotikus helyen egy hotelben a svédasztalnál vagy egy esküvőn persze nem kell magunkat rosszul éreznünk, ha nem szigorkodunk magunkkal - azonban az a tapasztalat, hogy aki amúgy is mértéktartó, az fog tudni ilyen helyzetben is okosan étkezni.
2. Média is, a marketinges fogások:
a reklámok, csomagolások, az is, hogy a polcokon hova helyeznek egy terméket a boltban. A szupermarketekben azért rendezik át a teljes sorokat rendszeresen, hogy újra s újra eltévedjünk és olyan termékeket is lássunk, amit nem is kerestünk. A gyerekeknek szánt édességeket gyerekszem-magasságba helyezik. Ide tartozik a Mekis "Sült krumplit adhatok hozzá?" vagy "Mehet NAGY üdítővel?" kérdés, amit direkt plusz eladás érdekében tesznek fel.
3. Időbeosztás, rohanás:
a 21. századi rohanós napirend is hat ránk - nincs időnk főzni, lassan és nyugodtan enni, együtt leülni, vagyis úgy táplálkozni, hogy az pozitív élmény legyen. Rágatlanul nyeljük a falatokat, gyorskajákat, feldolgozott és csomagolt élelmiszereket veszünk meg.
4. Családi minták, szokások, támogatók:
kívülről is kaphatunk támogatást vagy épp "visszahúzást", a család és barátok részéről. Ez néha keveredik az érzelmi evészettel, de alapvetően külső, környezeti hatás: milyen étkezési ritmust, konyhatechnikákat, ízeket hoztunk otthonról? Mit gondolunk a testünkről, a fitt szokásokról, a mennyiségekről?