Ez a közös a húsvéti időszakban és a fitneszben

2022.04.13

Tudtad, hogy az emberi ünnepkörök, hagyományok szervesen kapcsolódnak a természet változásaihoz, éppúgy mint a szerveztünk változásai? Ha érdekel ez a téma, akkor ajánlom Neked Steiner Rudolf - Az év körforgása c. könyvet, ami pontosan arról szól, hogy a szervezetünk miért és miben viselkedik másképp mondjuk a virágzó tavaszban és a sötét télben! 

A tavaszi ünnepkör (a világ minden táján) mindig megtisztulást is tartalmaz, mert a szervezet ilyenkor képes a legjobban pucolódni, újjáéledni, már nincs szükség a téli "raktározó" üzemmódra. 

Tehát a tavaszi életmódváltások meg méregtelenítőkúrák nem (csak) a bikini test miatt népszerűek, hanem mert egyszerűen ekkor esik jól a tisztulás! 

Válassz hozzá jól működő méregtelenítő & anyagcserefokozó & zsírégető  termékeket itt!


Az összes keleti tanítás szerint tavaszra kell tenni a léböjt kúrát, ebben az időszakban kezdődik a Ramadan, és a keresztény húsvéti időszak is. 

Lássuk, hogy az utóbbiból mi az, ami segítheti a fitness céljaidat a húsvéti hagyományok közül: 

Nagyböjt: 

egy hosszú böjt (a hagyomány szerint 40 napos!) tökéletes, hogy teljesen kipucolódj és újrakalibráld az emésztő szervrendszered! A böjt időszak többféle módon is tud jól működni (időszakos böjt, heti napi böjtidőszak), a lényege, hogy legyen a szervezetnek ideje "megpihenni" az emésztés és a méreganyagok okozta munkától. 


Tojás, sonka, torma:

A tojás egy gyönyörű motívuma az (újjá)születésnek, ráadásul a BELÜLRŐL FAKADÓ újjászületésnek (gondoljunk arra, hogy a kiscsibe maga küzd meg a kijutással!)  Ráadásul tökéletes fehérjedús tápanyag, minden diéta alapja, ami a sonkáról is elmondható! A torma alapvetően egy gyógynövény, mely keringés- és emésztésjavító hatású! A retek pedig tele van ásványi anyagokkal, vitaminokkal. Nagy mennyiségű C-vitamin tartalma mellett sok benne az A-, B1-, B6-vitamin, valamint a kalcium, magnézium, réz, mangán, vas és a tiamin is. A vas felszívódását segítendő folsav is található a retekben. Vitaminpótlás bővebben >>>


Pászka a húsvéti kalács helyett:

A pászka, a kovásztalan kenyér a zsidóság alap élelmiszere volt, mikor az Egyiptomból való menekülés miatt nem volt idejük megvárni, míg meg kel a kovász. Érdekesség: a szó eredete a Pészáh: "átugrálni a téli legelőről a nyárira" - avagy egy újabb szimbólum a korszak váltásra! Természetesen európai utódjával, a fonott kaláccsal csínján kell bánnunk a húsvéti vacsorán, mert ennél kalóriadúsabb pékáru kevés van...


Húsvéti ételszentelés:

A húsvéti ételszentelés hagyománya talán ma már abszurdnak tűnik, azonban ha lehámozzuk a tradíciókat, valójában minden étel áldás, ima egy célt szolgált: hogy az ételhez pozitív érzéseket fűzzünk (szeret, hála, stb). Nagyon fontos tanulság ez ma, amikor az étkezés sokszor inger-pótlás, illetve bűntudat forrása! Az egyik edző kolléganőm mondta, hogy egyszerűen 2 típusú ember van: akinek az étkezés egy egyszerű és pozitív élmény, nincs zavar a rendszerben közte és az étel között - illetve a másik típus, aki ennek az ellentéte. Az utóbbi fog túlsúllyal küzdeni. Itt tehát az étel + lélek kapcsolatára emlékezhetünk.