Érzelmek és belső ellenállás a fogyásban

Néha egyszerűen magunkat akadályozzuk a fogyásban, a változásban. Miért? Mert lefogyni (és itt most főleg arra gondolok, mikor valaki sok év után igazán nagy súlyt ad le) egy különleges érzelmi folyamattal is jár. Akárhogy is nézzük, elhagyni egy saját részünket (=leadni x %-át a testünknek), és lemondani bizonyos dolgainkról (=szokásainkról), nagy feladat!

Előfordulhat, hogy (tudattalanul) akadályozzuk magunkat ebben a folyamatban, hiszen legbelül nem találjuk szimpatikusnak, sőt, kicsit félelmetes is, hogy majd fogyás után azzal kell szembesülni, hogy azért lettem hirtelen mások számára vonzó és szerethető, mert változtam. Ez azt is jelenti, hogy csak olyan vagyok, amilyen, az nem elég jó.

Az is lehet reális félelem, hogy ezzel a lépéssel sokkal vonzóbbá, szexibbé válok és kikerülök a "húspiacra" (ami valamiért félelmetes a számomra), vagy hogy középpontba kerülök, az emberek megnézik a testem, megjegyzik, hogy fogytam, foglalkozni kezdenek velem (ez is lehet ijesztő gondolat)... Kérdés lehet az is, hogy áll hozzám a családom, ha a megszokott "duci énem" megszűnik létezni, esetleg kiderül, hogy így már nem én vagyok a "rosszabb" egy társaságban, és megszűnik valamiféle viszonyrendszer (aminek korábban volt valamilyen célja, például, hogy ne derüljenek ki nagyobb problémák, amivel foglalkozni kell...)

Egyszóval előfordulhat, hogy túlsúlyosként valami belső ellenállás van jelen bennünk - és ezért gabalyodhatunk bele a "tevőleges elkerülésekbe", vagyis olyan tevékenységekbe, amikor látszólag teszünk a célunkért, de valójában a céltól távol futunk plusz köröket (ilyenek a villám diéták, csoda módszerek, infók gyűjtése, átváltozós műsorok nézése, stb.)

Azt javaslom, hogy vegyük sorra, milyen negatív érzelmek vannak belül mélyen bennünk a fogyással kapcsolatban: biztos néha lelkesek vagyunk, de közben lehet, hogy

  • félünk az új testtől,
  • vagy nem szimpatikus a fitness világ,
  • esetleg azon aggódunk, hogy hogyan áll hozzánk a szűkebb környezet,
  • vagy éppen hogy fókuszba, középpontba kerülünk,
  • félhetünk attól is, hogy "beállunk a sorba", feladjuk a szabadságunkat
  • illetve a folyamatos döntéshelyzetektől, kontrolltól
  • és persze hogy bebizonyosodik, csak akkor vagyunk szerethetők, ha MÁSOK vagyunk, mint most...?

NEM! TUDATOSÍTSUK MAGUNKBAN, HOGY A FIZIKAI FORMÁNKTÓL FÜGGETLENÜL VAGYUNK SZERETHETŐK ÉS ÉRTÉKESEK!

Mondjuk ki: "Bármilyen is vagyok most, bármilyen szokásokkal is bírok, egy értékes ember vagyok, rengeteg erősséggel! Rengeteget adhatok a világnak, és rengetegen szeretnek!"

Ezután nézhetjük azokat a pozitív érzelmeket, amik a fogyással járnak: szeretnék-e kényelmesebben élni, nem összeérő combokkal, nem izzadva, nem az XXL részlegen vásárolva. Ha sikerül tudatosítanom, hogy ez NINCS összefüggésben az értékeimmel és szerethetőségemmel, hanem ez pusztán egy döntés az életem egy területéről (mint ahogy az is, hogy milyen autót vásárolok, vagy milyen terítőt teszek az asztalomra!), akkor felszabadultabban, tisztábban tudok olyan szokásokat beiktatni, amivel ledobhatok pár kilót, javíthatok az egészségügyi értékeimen (pl. vércukor szinten, várnyomáson), és aztán bezsebelhetem a felismerést is, hogy új belső minőségekkel rendelkezem: kitartás, újítás képessége, rendszeresség beiktatása, szabadság...

Nem tudom, érted-e, kedves Olvasóm, hogy a fogyást egy másik szemszögből szeretném láttatni. Szeretném, ha egy új minőségként, lehetőségként gondolnál rá, és nem pedig társadalmi elvárásként, illetve le tudnád vetkőzni az ezzel kapcsolatos érzelmeket (de első lépésként leginkább tudatosítani). Szeretném, ha tudnád, hogy természetes, hogy vannak Benned félelmek és hogy néha rossz eszközökhöz nyúltál. Fontos, hogy egy belsőbb, magasabb minőségbeli motivációt kell találnod, ami TÉNYLEG RÓLAD szól, és nem másokról, nem a külvilágról!

JÓ MOTIVÁCIÓK:

  • egészségedről szól, pl. jobb értékekről
  • önszeretetről szól: pl. imádom magam, amikor táncolok
  • jobb közérzetről szól: pl. kevésbé izzadok, és jobb kedvem van
  • jövőmről szól, pl. jobban esik a kirándulás a szeretteimmel
  • magasabb minőségről, értékről szól, pl. megtanultam kitartani, nyitni az újra

Hámori Blanka

edző, coach