A "tevőleges elkerülés" jelensége

Volt már olyan, hogy valamit nagyon meg kellett volna csinálnod, de folyamatosan "akadt sürgősebb dolgod" is helyette - miközben persze  végig tudtad, hogy csak halogatod a dolgokat? A sima halogatással ellentétben a "tevőleges elkerülés" lényege, hogy AKTÍVAN töltjük az időt - és itt nem csak egyszerű teendőkre gondolok: akár életfeladatokat, szintlépéseket is kerülhetünk el (tudattalanul). 

Szemléletes példa: 

• Van, aki fogyni akar és AKTÍVAN TESZ ÉRTE: elkezd edzeni, kiiktatja a vacsit - csak 2 lépés, de ezt komolyan vezsi, minden nap!
• Van, aki fogyni akar és HALOGAT: "Ma nem edzem, majd hétfőtől diétázom" - mondja és filmezik tovább.
• Van a TEVŐLEGES ELKERÜLŐ: személyi edzőt keres hetekig, ingyenes konzultációkat dietetikusokkal, dossziéba rendezi a recepteket, elmegy edzőcuccot venni - látszólag NAGYON AKTÍV AZ ÜGYBEN, de

 valójában nem az ügyön dolgozik!!!

A halogatás lehet az, ha 1-1 teendőt (pl. házimunkát) egyszerűen elodázok. A tevőleges elkerülés ennek egy speckó fajtája, néha van tudatos magyarázat, de többnyire a valódi ok nem tudatos: 

"Most nincs időm a párkapcsolatommal foglalkozni, a karrierem fontosabb."
(=nem tudok szembenézni a párkapcsolati problémákkal, esetleges veszteséggel)

"Most nem állhatok még ki magamért xy-nal szemben, majd ha sikeresebb leszek."
(=félek, hogy megaláznak, megszégyenülök, nem tudok érvényesülni)

"Egyelőre nem költözöm el anyuéktól, majd ha lesz valakim"
(=nem szívesen hagyom el a családi fészket, hogy találkozzam a rideg-hideg világgal)

"Még nem hagyom el a bántalmazó férjem, majd ha jobban keresek."
(=ezzel a hatalmas konfrontációval nem tudok megküzdeni)

"Most nem megyek ki futni, majd ha picit lefogytam."
(=félek a megszégyenüléstől vagy a kudarctól)

NEM TUDATOS HALOGATÁS!

Néha nem ennyire egyértelmű, logikusan összeállt gondolatok állnak a háttérben, csak valamilyen érzet - hogy máshol vagyunk, mást csinálunk, mint amit kellene. Csak valami zavar van a rendszerben. (A fentiek persze csak példák, hiszen sok más ok és hiedelem is állhat a háttérben!)

Egyes visszatérő minták (pl.párkapcsolati sajátosságok) jelezhetik, hogy "újabb kört futottunk", megint olyan vágányra terelődtünk, ahol sehova sem tartunk, mégis valamiért jobb ott időzni, mint szembenézni egy 

- félelemmel

- új feladattal

- konfliktussal (külső-belső)

PONT ARRA KELL LÉPNI, AHOL A "FESZÜLÉS" VAN!

Nem biztos, hogy most meg kell lépni, de a zavaró tényezők mögé nézni érdekes lehet. A kulcs néha pont az, hogy meglépjük a legfélelmetesebbet, elgörgessük a sziklát, oda nézzünk, ami fáj, ugyanis csak így tudunk megfejlődni bizonyos dolgokat. 

Ismerjük fel, melyek a sehová nem tartó tevékenységeink, amikkel soha nem értünk célt, és kapargassuk meg: 

mi helyett csináljuk ezt? 

Olvass még a témában itt!

Még több coaching, önismeret >>