Stressz, szépség, fogyás

2020.11.16

A fitneszt holisztikusan szemlélni egyúttal azt is jelenti, hogy ne csak gyakorlatsorokban és diétás receptekben gondolkodjunk, hanem globálisan próbáljuk megérteni a folyamatainkat. Az egyik ilyen "periférikus" mégis lényeges eleme az alakformálásnak és általában véve a szépségápolásnak a stressz kezelése.

Közhelynek számít, de mégis leírom, hogy tudatosuljon bennünk, mennyire is lényeges szempont.

Egy barátnőm egész tinikorában túlsúllyal küzdött, majd a sikeres érettségi, felvételi és nyelvvizsga letétele után (mely szinte egy időben történt) közel 20 kilót fogyott.

Számtalan ilyen sztorit tudnék felsorolni: hogyan lettek nők karcsúbbak, szebbek, kisimultabbak, sugárzóak egy-egy rendeződő élethelyzetben, például vizsgák után, ideális munkahely megtalálása után, egy nagyobb szakítás túlélése után vagy épp az igaz szerelem megtalálásakor.

Nem, ez nem olyan egyszerű folyamat, ahogy képzeljük, nem pusztán a stressz az ördög maga! Én magam is hiszek a spirituális megközelítésekben, hogy az energiák blokkolódnak és így tovább, de van ennek nagyon egyszerű biológiai háttere is. A stressz, a görcsölés, a kialvatlanság egy csomó testi folyamatot indít el, amik természetesen megnyilvánulnak a külsőnkben. Nem fogok most egy csomót felsorolni ezek közül csak a leggyakoribbat, legismertebbet:

a stressztől hízunk (de legalábbis nem fogyunk), és csúnya lesz a bőrünk.


Tudod mi van ennek a hátterében?

a belső folyamatainkat a neuroendokrin rendszer szabályozza, mely az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek összessége. Nos, ez a neuroendokrin rendszer az, ami veszély esetén egy csomó hormont aktivál, ami alapvetően természetes folyamat, és a célja az, hogy legyőzzük a fenyegetést. Valaha ez jelenthette, hogy meg kell menekülni egy tigristől - ma inkább olyan hétköznapi dolgok jelentenek veszélyt, mint hogy kirúgnak az állásomból, nem lesz elég bevételem, vagy elhagy a pasim, és magamra maradok... Mondanom sem kell, hogy a veszély (és a veszélyérzet határai) egyénenként változnak.

Biztos hallottál már az adrenalinról: ez is egy hormon, aminek fő feladata, hogy energiát termeljen (ugyebár, menekülni egy tigris elől nagyobb energiát igényel az átlagos tevékenységnél.) 🙂

Ugyanígy van egy csomó más hormonunk is, melyek ilyen esetben aktivizálódnak, és feladatuk van. Ilyen a kortizol is. Az ő feladata, hogy mikor elmúlt a veszély, plusz energiákkal töltse fel a szervezetet: vagyis evésre, raktározásra sarkall.

Tehát a stressz-evés vagy bánat-evés nem pusztán érzelmi reakció, de a hormonjaink játéka is! Sajnos azonban ma már a stressz-helyzetek többsége nem fizikai jellegű, ergo nem igen égetjük el az újra és újra elraktározott többlet energiát. (Van, akik a stressz hatására fogynak, de ezt inkább rövidtávú, hirtelen stressz -pl. váratlan szakítás- okozza, más fiziológiás folyamatokkal.)

A mértéktelen evés (főleg szénhidrát alapú!) pedig nemcsak az alakunkra, de a bőrünkre is hatással is van: az arra érzékenyek a cukortól / liszttől / adalékanyagoktól kipattognak, kipirosodnak, és ez tovább görgeti a rossz közérzet (=stressz) problémáját.

A képlet tehát valahogy így néz ki:


ROSSZ KÖZÉRZET > STRESSZHELYZET > HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

= MÉG ROSSZABB KÖZÉRZET


A fenti képletet megnézve könnyen megérthetjük, hogy a folyamatnak csakis úgy vethetünk véget, ha elkezdjük hatékonyan kezelni a stresszt. Szerintem első számú feladat, hogy legalább a "tüneti" problémákat (alak, bőr, stb.) ideiglenes békén hagyjuk, úgymond "feltesszük a polcra", legalább azon nem stresszelünk.